twifans, metzsecret.blogspot,  jackson-rathbone.com

Sziasztok! A mai naptól játsszák a hazai - na jó, a budapestiek egész biztosan - mozik Jackson The Last Airbender, azaz Az Utolsó léghajító című filmjét. Ennek alkalmából Leila fordíott nekünk egy jacksonos interjút, de előtte lássuk, mi a helyzet a Jacksonverzumon kívül.

Találtam egy videót, amelynek két vámpíros vonása is van: Penge, illetve a Cullenek :D 

És akkor itt van a beígért Jackson-interjú :) Jó olvasást és mozizást!

Twilight rajongók, ő itt Jasper Hale. A Last Airberder nézők számára Sokka, a Víz törzsének tagja, aki útra kel testvérével Katarával (Nicola Peltz), hogy segítsenek egy avatarnak. Jackson Rathbone nem más, mint Sokka megfelelője a rajzfilmben. Amellett egy érzelmi utazás során beleszeret Yu hercegnőbe (Seychelle Gabriel).
 
Starlog: Honnan jött ez a rész?
Jackson: Egy este felhívtak egy filmmel kapcsolatban, és ez volt a LAST AIRBENDER. Igen ismerős nekem, mondtam. Elmentem a meghallgatásra Zuko szerepére. 6 hónapot vártam, de nem hallottam semmit sem róla, arra gondoltam, nem kaptam meg. Utána felhívtak, hogy menjek meghallgatásra Sokka szerepére. Meglepődtem. Nagyon szeretem a vígjátékokat is, és az, hogy ezt a fajta skálát is megélhettem ezzel a rakaterrel, nagyszerű volt.
 
Starlog: Milyen volt az első forgatási napod?
Jackson: Azt, hiszem, az első forgatási nap Grönlandon volt, ami fantasztikus volt, több szempontból is. Két hétig voltunk ott a film miatt. Nagyon hideg volt, és nagyon jó volt vissza érni a melegebb időjárásba, mert legtöbbször vizesek voltunk, ami nagyon jéghidegnek bizonyult. Vizet borítottak volna a fejemre, és mire befejeztük a felvételt, a víz már meg is fagyott a fejemen.
 
Starlog: Az animációs sorozatban a legfőbb témák egyike a család. Ez mennyire képezte a karaktered részét ebben a filmben?
Jackson: Van egy 14 éves húgom, így már hozzászoktam a családi képekhez, ami nagyszerű, mert ennek a filmnek nagy része a családról szól, illetve arról, hogy hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Sokka és Katara testvérek és együtt próbálják megmenteni a világot. Aztán itt van Zukko, aki nem rossz ember, csak rossz helyzetben van, rossz dolgokat tesz, hogy kipróbálja és elnyerje az édesapja elfogadását.
 
Starlog: Miután kiderült, hogy téged akarnak Sokka szerepére, végülis mi húzott a szerephez?
Jackson: Nagyon szeretem ezt a karaktert..Harcos szíve van, még ha képessége nem is. Habár ez fejlődik. Nagyon sok harcjelenetem volt, ami az egyik kedvenc tennivalóm.  Meg kellett rugdosnom az embereket, és ezért kaptam a fizetséget, de a kedvenc részeim a karakter szélsőségei. Elég vicces szituációkba keveredik, mint például egy perpatvarba a húgával, aztán ott vannak a komoly helyzetek. Van benne egy csomó vígjáték, dráma és küzdelem. A film mindezeket a dolgokat foglalja magában, amit egy színészként szeretnél megeleveníteni.
 
Starlog: Hogyan kellett felkészülnöd a harcjelenetekre?
Jackson: Ahogyan a film előrehalad, a karakterem egyre inkább harcossá válik; elkezd kardokkal küzdeni. Botharcot űztem a felkészüléshez. Ezek csak botok, szóval nem élesek, de nagyon szórakoztató volt. 4 hónapig kung fu oktatáson vettem részt. Színészként meg kell tenned dolgokat; ez olyan, mintha új cipőket hordanál. Én ugyanazokat viselem már négy éve, szóval kellemes valami újba lépni egy időre. Rengeteget edzettünk, és ez nem hagyott alább.
 
Starlog: És most arról a kicsit ismert sorozatról, amelynek része vagy... Még ha Stephenie Meyer könyvei a sikerlisták élén tanyáztak is, amikor az első Twilight-filmet forgattátok, a filmek nem voltak akkora jelenségek, mint manapság.
Jackson: A Twilight olyasmi volt, mint egy nagyobb költségvetésű független film, olyan volt, mint egy független film. Nagyon vidám vibrálás volt a forgatáson. Egy kicsit nehézkes volt, mert ahogyan mi forgattunk, a sajtó és a rajongók egyre inkább feltűntek, de ez fantasztikus volt. Mi meg rájöttünk, "Á, wow, ez valami más lesz." Úgy értem, még fél évig ki sem jött, és az emberek már jegyeket akartak venni! Szóval az egy belső és az egészet illető tapasztalat volt. nem igazán voltam felkészülve rá, de hálás vagyok érte. Csináltam olyan színdarabokat, ahol a színpadon lévők látszáma felülmúlta a közönség soraiban ülőkét, szóval igazán jó, hogy van közönségünk.