A stílus igazán elbűvöl engem. Alapjáraton flip-flop papucsokat, farmert és pólót viselek, de a vörös szőnyeges megjelenésekhez és ilyen dolgokhoz szeretek öltözködni, nőies egy lány vagyok. A lányok egy nap olyan báli ruhákba szeretnének bújni, amelyeket talán soha többet nem is fognak viselni, de így megengedhetem magamnak, hogy felöltözzek olyan eseményekre, mint például egy bál, vagy találkozás a rajongókkal. Ez tök jó dolog és nagyszerű szervezés!

Wow, ez a kép azelőttről, hogy lett volna stylist-om, nem a legjobb szettem egyébként… A farmer az még jó, de csak nem néz ki jól az egész… A pólóval kapcsolatban így ne tegyetek! Ez még elég jó…

Ez a Max Payne-premier. Ez nem az én premierem, szóval nem szerettem volna extrémen felöltözni, távol maradni a film többi szereplőjétől. A felső elmegy, de a táska, az igazán rossz. De ez az egész vidám és kényelmes volt. Talán felöltözködhettem volna egy kicsit ünnepélyesebben is egy premierre, mert a mindennapi életben csak szórakozni járunk így.

Ez az a ruha, amin mindent szerettem. Ez a premierem napja volt, a Twilight-é, és a stylist-om azt mondta: „OMG, nagyon fogod kedvelni ezt a ruhát”, ez volt az első, amit felpróbáltam, aztán mindent ráhagytam. Imádom a ruhákat és a magassarkúakat is, még ha annyira kényelmetlenek is. Szépnek éreztem magam, majdnem tökéletesnek.

Ez a szülinapomra szólt. Két ruhám volt, az egyik ilyen klasszikus születésnapozós ruha, és ezzel a másikkal elég kényelmesen éreztem magam, anélkül aggódva, hogy hanyatt esem a ruhámban. És igen, volt egy övem, hogy erősebb csípővonalam legyen. Imádtam, hogy csónakok voltak rajta!

Ez az MTV díjátadó volt, és abszolút imádtam ezt a ruhát. Talán ez a legkényelmetlenebb ruha ma, de teljesen megérte. A cipők nagyon magasak voltak. Igen, ez egy eszméletlen ruha, Dolce&Gabbana. Szerettem, mert virágos volt, nagyon aranyos. És úgy érzem, a kis kézitáskám is nagyon helyénvalónak bizonyult.