Bár még csak nemrég értem haza Renával közös „Sárga zsebkendő”-s mozizásból, úgy döntöttem, hogy míg friss az élmény, beszámolót tartok Nektek:D Igaz, itt van mellettem a mozi előtt vásárolt literes kóla maradéka, sőt, még a „mozis cuccomban” csüccsentem ide, ráadásul sminket lemosni is lusta vagyok most, de azért olvassatok tovább:D

A film színhelyéül, az Örökmozgó filmmúzeum szolgált, -ami mellett én majdnem továbbmentem,- és egy hangulatos kis mozi teremben adták, aminek megvolt a maga varázsa (kis=100 fő:D), ráadásul teltházas előadás volt!

Igaz, NO Edward – bár a srác szereplőnél annyiban maradtunk Renával, hogy „aranyos” -öhm aranyosan retardált, de a film 80%ában inkább csak szimplán egy szerencsétlen lúzer :D – azért nem tudtam megállni vigyorgás nélkül, mikor Kristen (jelen esetben Martine) szájából elhangzott a film közepe felé a következő mondat: „I’m not scared of you!” = Én nem félek tőled ß csakúgy, mint Edwardnál:D -Leia mindenhonnan hiányolja Edwardot... :P

Ezen movie középpontjában egy, olyan 50 év körüli pasi állt, aki éppen akkor jött ki a börtönből, s bizonyos dolgok kapcsán (például kinéz a párás ablaküvegen) emlékképek villannak be. De az elején csak látjuk a képeket, magyarázatot (hogy kit látunk, mi is történik, mikor történt) nem kapunk.
Majd megérkezik abba a kisvárosba, ahol éppen Kris szomorkodik, mert az a srác, aki neki irtóra bejön, egy szőke macát ölelget -amúgy Kris itt egy kicsit vadóc benyomást kelt, de jól néz ki, s nagyon tetszik a hajszíne:D És a filmnézés közben egy csomó Twilight-gesztikulációt felfedeztünkJ- bepróbálkozik nála az az ’aranyos srác’, s miután „álmai hercege” lepattintja, beül a srác lepukkant autójába, hogy elmenjenek a komphoz, és felveszik William Hurt-öt is (főszereplő), s vele együtt átkelnek a folyó másik oldalára.

Ezzel indul a film, először kicsit fura volt – abban az esetben, hogy nem indulnak be annyira az események. Közben látjuk a férfi emlékképeit, s kíváncsiak vagyunk, mikor lesz már magyarázat, vagy mikor látjuk élőben a hölgyeményt, akiről ábrándozik-emlékezik-álmodozik (aki amúgy Maria Bello). Azt sem tudjuk meg, miért volt a férfi 6 évig börtönben.

Az eső miatt kénytelenek a folyó túloldalán maradni (nem jutnak haza komppal), s a felhőszakadás miatt (naná, kell egy „fordulat”) behúzódnak a motelbe, egy szobába.

Már itt észrevehető, hogy egyfajta kapcsolat alakul ki Kristen és a főszereplő férfi között, s megtudjuk, hogy ’Martine’-t (Kris), az apja újabban elhanyagolja, s törődésre vágyik. Ezt később ki is mondja.
Na igen, itt a srác bepróbálkozik nála, viszonylag keményen, de lerugdossa magáról, és „apuci” megmenti őt… Egyébként az ’aranyos srác” nem valami vadállat… csak egy hormonfűtött kölyök, aki nem tudja mit és hogyan kéne csinálni…

Mivel haza nem tudtak menni, felajánlották a férfinak, hogy elviszik egy darabon, s így a hurrikán sújtotta New Orliens-on keresztül utaznak.

Oké, nem mesélem el teljesen a filmet:D Mindenesetre érdemes lenne megnézni, bár ajánlom hozzá a magyar feliratot:D!! Ugyanis mi szinkrontolmácsolással néztük, ami öhm, meglehetősen ééérdekes élmény volt: először nem működött a fülhallgató -tegyük hozzá, hogy 10 percig mindenki (aki nem tudott angolul) össze-vissza kattogtatta azt a kütyüt, hogy megtalálja a csatornát és veszettül sípolt az összes... utána a pasi (egy ember „szinkronizál” mindenkit) monoton, unott hangom elkezdte fordítani.. -amin én olyan jót szórakoztam...már csak ezért is hallgattam tovább. Majd valami élet költözött belé, s már lelkesebb volt, hangsúlyosabb a pl. olyan szavaknál, mint a „ba*zki, g*ci, rohadj meg te szemét állat” :D

Mi élveztük a filmet. Én legalábbis nagyon, Rena majd kommentál, ha nem annyira:P Kommentáltam is lila színnel ;)Bár írtam, hogy nehezen indult be, mégis döbbenten néztem az órámra, hogy már mennyi eltelt a filmből, mert nem tűnt fel az idő múlása. Nekem az elején eléggé vánszorgott a idő, de aztán már kezdtem élvezni. Nem szokványos képi világa volt és a történet szereplőit is lehetett szeretni, mikor már összeállt a kép. Old schoolos film és alapvetően nekem egy pozitív élmény. :)

Egyébként ez egy romantikus film – totál Leiának valóJ- aminek persze jó a vége. Kris összejön az aranyos sráccal (itt jót nevetett a mozi, mivel „apuci” kiszúrja a fiatalok viselkedésén reggeli közben, hogy öööhm, tevékenyen töltötték az éjszakát:D) és a film utolsó pár percében „apuci” élete is helyrerázódik, mikor találkozik végre Maria Belloval, és összeölelkezve állnak a „sárga zsebkendők” alatt. Itt a pont. :)